20júl/22

A számlán fel kell-e tüntetni a VTSZ, SZJ vagy TESZOR számot?

Az APEH (NAV) állásfoglalása szerint általánosságban elmondható, hogy nem kell szerepeltetni a bizonylaton a nyújtott szolgáltatás statisztikai besorolási számát, vagy az értékesített termék vámtarifaszámát. A számla kibocsátója, azonban saját döntése alapján továbbra is szerepeltetheti ezeket az azonosítókat a számlán.

A NAV (APEH) egyértelmű állásfoglalása szerint a vtsz (vámtarifaszám), illetve szj (szolgáltatási jegyzék szám) számokat a számlákon már nem kell feltüntetni, de a teszor (tevékenységek és szolgáltatások országos jegyzéke) számokat sem kötelező. Tudni kell, hogy a vtsz és szj már megszűnt, ezek hatályon kívül lettek helyezve, azonban a számla kötelező adattartalmára vonatkozó jogszabály még erre hivatkozik. Bizonyos speciális jogszabályok a teáor feltüntetését írhatják elő. Mivel a törvényi megfogalmazás nem egyértelmű és néhol ellentmondó, ezért számlázó programunk lehetőséget biztosít ezen adatok feltüntetésére, de nem kötelező azt megadni.

http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/afa080101_hatalyos/szj_teszor.html?query=teszor

Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban:

[Áfatörvény 169. § f) pont, Art. 176. § (13) bekezdés c) pont]

-CIM-Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 169. § f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma – többek között – az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vámtarifa szám (továbbiakban: vtsz.), illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke (továbbiakban: SZJ) szerinti besorolása.

Ennek megfelelően a számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik. (Természetszerűleg, amennyiben az adóalany kívánja, illetve a partnerével ebben megegyeztek, feltüntetheti ezt az adatot, hiszen annak a felek között számos esetben jelentősége lehet.)

A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján – 2010. április 21-én – lépett hatályba. E szerint – összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival – a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltja a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Az SZJ hatályon kívül helyezésének azonban az áfatörvény által hivatkozott SZJ számok tekintetében nincs jelentősége. Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002.09.30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. (Az Art. hivatkozott rendelkezése nem csak az áfatörvényben SZJ hivatkozással meghatározott szolgáltatásokra vonatkozik, hanem – a jövedéki adón kívül – valamennyi adótörvény alkalmazásában irányadó.)

Az Art. előzőek szerinti állapotrögzítő rendelkezéséből következően a 4/2010. (IV.21.) KSH közleményben foglaltaknak az áfatörvény alkalmazásában nincs jelentősége. A KSH a számla adattartalmát nem írja/írhatja elő. Ennek megfelelően az áfatörvény alapján sem a TESZOR, sem az SZJ szám szerepeltetése nem kötelező eleme a számlának. Tekintve, hogy az áfatörvény egyes SZJ számokra való hivatkozást tartalmaz, az adókötelezettség teljesítését az SZJ szám számlán való szerepeltetése elősegítheti, azt az adózó a saját döntése alapján a számlán szerepeltetheti.

20júl/22

Tájékoztató a 2014. július 1-től a jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokról

A jövedéki szabályozás 2014. július 1-től a 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (továbbiakban: Jöt.) 7.§ 9. pontjában meghatározott, rögzített időállapotú mellett a Jöt. 7.§ 9/A. pontjában meghatározott, ún. „mindenkor hatályos Kombinált Nómenklatúra” szerint megállapított áruazonosító számokat (továbbiakban: KN-kód) is alkalmazza. Míg -2014. július 1-től- a vámtarifaszámot kizárólag a jövedéki termék megnevezése és az adómérték meghatározása során kell kötelezően figyelembe venni, a jövedéki szabályozás szerinti eljárások során, illetve a nyilvántartások vezetésekor kell a KN-kódokat alkalmazni. Jelen változás annak a szándéknak tesz eleget, hogy a gazdálkodók a vámtarifaszámot a Jöt. szerinti vámtarifaszámok változása Az érintett vámtarifaszámok listáját ITT találja. http://www.vamor.hu/szolgaltatas/jovedeki-ado-tanacsadas-bevallas.html
20júl/22

Így kell a KiMo számlázó programot bejelenteni a NAV-nak

Itt a menete, hogy a KiMo-Soft számlázó programot hogyan kell bejelenteni a NAV-nak: Külön átmeneti szabály vonatkozik a 2014. október 1. előtt beszerzett, de ezt követően még használatban levő számlázó programokra is, valamint a saját fejlesztésű programokra, illetve igénybevett online számlázó programokra, amelyek adatait 2014. november 15-éig kell az adózónak bejelenteni. A SZÁMLÁZÓ nyomtatvány önmagában egyszerűnek mondható. A Főlapon a kötelezett adatait és aláírását, vagy meghatalmazását, ellenjegyzését kell megadni, a számlázó program és/vagy online számlázó rendszer kitöltött blokkjainak, lapjainak számát a program automatikusan számolja. A tartalmi kitöltést szolgáló SZÁMLÁZÓ-01 pedig 2 részből áll: az egyik a számlázó programra, míg a másik az online számlázási rendszerekre vonatkozik, mindegyiken belül külön blokk tartalmazza a használatba vétel és a használatból való kivonás bejelentését. Ezen kívül külön kód szolgál a saját fejlesztés jelzésére. A számlázó programoknál meg kell adni a számlázó program nevét, azonosítóját, a programfejlesztő nevét – és ha van, az adószámát –, valamint az értékesítő, forgalmazó, vagy rendelkezésre bocsátó nevét, adószámát, illetve a program beszerzés és használat kezdetének időpontját. Ha több fejlesztő is van, akkor a számlázó program dokumentációjában elsődlegesen megjelölt fejlesztőt kell feltüntetni. A SZAMLAZO nyomtatvány elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, illetőleg papír alapon nyújtható be az állami adóhatóságnak. A NAV honlapról (www.nav.gov.hu) letölthető bármely nyomtatvány számítógépen való kitöltésének előfeltétele, hogy az ÁNYK-AbevJava (Általános Nyomtatványkitöltő) keretprogram az Ön gépére telepítve legyen, ezért fontos, hogy a letöltést ezzel a lépéssel kezdje. A keretprogram elérési útvonala az alábbi linken található: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok A keretprogram sikeres letöltését követően ugyanezen az elérési útvonalon érheti el a szükséges nyomtatványt (pl. SZAMLAZO). A nyomtatványkitöltő programját a Java WebStart feliratra kattintva tudja letölteni, kitöltési útmutatóját pedig az aktív súgó Java Webstart címszó alatt. A SZAMLAZO adatlap internetes kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési útmutató letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (http://www.nav.gov.hu -> Letöltések -> Nyomtatványkitöltő programok -> Egyszerű keresés/Összetett keresés, illetve az alábbi linkre kattintva: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok ). Kitöltött minta:
Page2
Minta
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. Sed ut perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium.
20júl/22

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgéphasználatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”.

Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.

Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése.

A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el.

Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.

forrás:Nav oldala
forrás megtekintéséhez kattintson ide

20júl/22

Online Számla 3.0: Március végéig tart a szankciómentes időszak

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. 2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról[1], amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni a NAV részére. Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített[2] ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától. Tehát 2021. január 4-től
  • a nem áfaalany belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet,
  • a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy harmadik országbeli áfaalany
részére számlázó programmal kiállított vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz. Kivételt képez, így nem kell adatot szolgáltatni azon távolról is nyújtható szolgáltatások bizonylatáról, amely szolgáltatások után az adóbevallási és fizetési kötelezettségét az adóalany az egyablakos (MOSS) rendszerben teljesíti. A szankciómentességet egyebek mellett az is indokolja, hogy a COVID-19 járvány újabb hulláma miatti korlátozások akadályozhatták az adózókat az új szabályokra való felkészülésben. 2021. március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást. 2021. március 31-ig a NAV nem alkalmaz szankciót az alábbi esetekben:
  • Ha az adatszolgáltatásra kötelezett áfaalany a számlázó programmal kiállított olyan számláról, amiről a 2020. július 1-jén érvényes szabályok szerint kötelező adatot szolgáltatni, a 2020. július 1-jétől érvényes szabályok szerint (vagyis 2.0-ás verziójú séma alkalmazásával) szolgáltat adatot.
  • Ha az áfaalany nem teljesíti a kötelező adatszolgáltatást az olyan számláról, amiről csak 2021. január 4-től kell adatot szolgáltatni.
  • Ha az áfaalany olyan számláról teljesít adatszolgáltatást, amiről a 2020. július 1-jén érvényben lévő szabályok szerint nem kötelező adatot szolgáltatni, azonban az adatszolgáltatása nem megfelelő.
A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek 2021. január 4. előtt nem kellett online számlaadat-szolgáltatást teljesíteniük, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerben. A fentieknek megfelelő esetekben a szankciómentességnek nem feltétele a jelzett időszakban nem teljesített adatszolgáltatás utólagos pótlása vagy a nem megfelelő adatszolgáltatás utólagos korrekciója. A regisztrációra vonatkozó bővebb információ a következő weboldalon található: https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol. A regisztráció a https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start weboldalon végezhető el, ahol egy rövidfilm is segíti az Online Számla rendszerbeli regisztrációt.
[1] A továbbiakban a számla, a módosító és az érvénytelenítő számla együtt: számla. [2] Azt, hogy az ügylet belföldön teljesített-e, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásai alapján kell megállapítani. Fontos megjegyezni, hogy egyes, nem belföldi teljesítési helyű ügyletek bizonylatáról is keletkezhet számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, ha a bizonylatolás során az Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. forrás: https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/Online_Szamla__Marciu20201216.html